Elmaradottak 2.

04.13.
A szombat reggelt munkával kezdtük, na de azért nem vittük annyira túlzásba, hogy ne lett volna idõnk egy kis napozásra a tengerparton.

Nagy a sejtelmesség a túloldalon

Rajság van.

 Elképesztõ a hõség! 2 óra körül szinte nem lehet megmaradni a napon. Olyan jó! :) A terv a Kék mecset, és a Fûszer bazár volt, de hétvége (és délután) lévén annyi ember volt a Kék mecsetnél, hogy az a visszafele útra marad. Ha már az embereknél tartunk! Ha pénteken azt mondtam, hogy sok ember volt, akkor a szombatra már nem tudok szavakat mondani! Ennyi embert én még nem láttam együtt! Az egyetlen jó oldala, hogy az ember egy forgalmas helyen ülve (természetesen árnyékban), a legkülönbfélébb lényeknek lehet tanúja, és ha még egy kamera is van nála, amivel meg is örökíti! Csuhajj! Na miután ki chill-eztük magunkat, megnéztük a Fûszer bazárt is meg mindent, elmentünk Isztambul "Város ligetébe", ahol -meglepõ módon-, tömeg volt. Rengeteg család gondolta azt, hogy neki a hétvégét a "szabadban" kell tölteniük. És így végülis hozzájárultak még egy "átlagos helyiek átlagos élete egy átlagos videón" kalandhoz. És vicces volt például azt a kettõsséget látni, hogy a full fekete csadorba öltözött nõk fotózkodnak a mobiljukkkal -az egyébként rengeteg, minden méretben és színben megtalálható- tulipánok között...

Szóval ez volt a park túránk. Ezután nem volt más hátra, mint elõre, indulás a busz pályaudvarra. Na az egyetlen dolog, amiért soha nem fogok ide költözni, az a  tömegközlekedés! Borzasztó, hogy a 20 milliós város lakosságának a belvárosban élõ részét, plusz a turistákat 3-4 4/6-os kapacitású villamos vonal hivatott kiszolgálni. Ez azt eredményezi, hogy jelen esetben mondjuk egy 9 fõs csoport jó esetben kettõ, átlagos esetben három részletben tud csak közlekedni, mert hogy 3 embernél több nem nagyon fér fel a villamosra. Na de oda értünk. És! a buszon minden ülésbe be volt építve tévé! Betetted a fülesedet, és nézhetted a jobbnál jobb török nyelvû adásokat (Madagaszkár, Kung Fu Panda, volt valami természet csatorna is ésatöbbi). Az én tetszésemet leginkább a vezetõ feje mellett elhelyezett kamera képe nyerte el, de igaz, hogy ezt se néztem sokáig, ugyanis miután átléptünk ÁZSIÁBA (!), úgy döntöttem, hogy inkább alszom. BTW én voltam az egyetlen nagyjából, aki szinte végig aludta a busz utat, a többiek, vagy rosszul voltak egyfolytában, vagy nem tudtak aludni a buszon... én meg aludtam, mint a kõ. Mondhatni kifejezetten élveztem. Ha nem álltunk volna meg 3 óránként, akkor gond nélkül végig aludtam volna a 11 órás utat. De megálltunk. És így vasárnap reggel 7 órakkor megérkeztünk Gerzébe. De ez már egy másik történet.
Bónusz képek:
Lillának, és minden Narnia fannak világszerte:

                                                                         

Virágzik :)

Hát erre nagyon rá vannak szorulva, mert egyfolytában ordibálnak!