Évnyitó. Igazi szenvedős, hosszú, napon állós. Természetesen az igazgató kihív az egész iskola elé. Még szerencse, hogy nem kínos. Túlzottan az órák alatt sem javul a helyzet, úgy tűnik, hogy azért járnak iskolába, mert éppen nincs jobb dolguk. Elég szabadon van értelmezve nagyjából minden. Az órák elvileg 40 percesek, 15 perces szünetekkel, és másfél órás ebédszünettel. Csak hogy a tanárok általában csengetés után 10 perccel jönnek be, és 5 perccel hamarabb befejezik. Ezért az az érzése az embernek, hogy a hosszú szüneteket néha-néha megszakítják órákkal. És ha meg óra van, akkor is nagyjából azt csinálsz, amit akarsz; beszélsz (ordibálsz), járkálsz, eszel-iszol, alszol, olvasol, ami jól esik. Én általában a tengert bámulom, ugyanis, ahogy a várost is, a sulit is három oldalról hegyek, egy oldalról tenger veszi körül. Perfection. A sok török hablaty után az angol óra kész felüdülés, tegnap például jól meg is tanultuk a present simple-t. Meg kaptunk valami társadalom tudományos könyvet, amiben Donald kacsa paradicsommal dobálja Hitlert. Yeeey. (Ez nem angolon volt, hanem a tankönyv csomag megkapásakor, amiben mellesleg volt egy levél a minisztertől, amit legalább olyan hévvel téptek szét, mintha csak a mi Viktorunk írta volna. "Hate, hate!"- magyarázták.)
A mai nap csodája is az angol óra volt (amiből 4 is jutott). Néztünk egy rajzfilmet, amiben az amerikai elnök házat vesz, a kb. 19. századi Európában, amikor a tulajdonos szól neki (természetesen az eladás után), hogy ne költözzön be, mert szellemek vannak. Mire az amerikai csak annyit mond, hogy náluk mindent meg lehet venni pénzzel, szóval ha az európaiaknak lehet szellemük, akkor nekik is kell, és beköltöznek. Egy becsapó villám miatt elájul a házvezetőnő, mire a first lady el kezd kiáltozni, hogy mit kell csinálni, ha valaki elájul. Mire a miniszter annyit mond, hogy nem tudja, de majd levonják a fizetéséből.
Én voltam az egyetlen, aki hangosan nevetett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése