2013. szeptember 20., péntek

Név nélkül

09.18. szerda
A kissé monotonná váló helyzetben (angol órák, török órák, angol órák, török órák, majd angol órák..), kész felüdülés volt a mai nap! Már elmondhatatlanul hiányzott a zene, és ma végre két zene óránk is volt. Illetve ma volt, hogy jobban kimozdultunk az eddigi osztályunkból, így már nagyjából az összes osztállyal volt óránk, és mindenhol hatalmas szenzációnak számítunk, különösen a kisebbek között. Előfordul, hogy miközben bámulom a táblát (általában a leghátsó padból), azt veszem észre, hogy az első padból a lánykák percek óta engem néznek, és mosolyognak. És mindent tudni akarnak, és megcsodálják a magyar nyelvű könyvemet. A szünetben teljesen ismeretlen arcok odajönnek, köszönnek, és mire feleszmélek, már 10 lány áll körbe, és kérdezgetnek. Bevallom őszintén, még sosem akarták tőlem 14 éves lányok megtudni, hogy a Fenerbahce-t vagy a Galatasaray-t szeretem, és persze nincs jó válasz, mindig heves vita alakul ki, hogy kinek is kéne szurkolnom. Azt hiszem sosem voltam ilyen népszerű életemben, és valószínűleg nem is leszek.
De a tanárok is hasonlóan édesek, mindig meghívnak teára, meg csokira, meg ilyesmire, egyikőjük még magához is meghívott, ahol a zenekarukkal fognak próbálni.
Iskola után találkoztam egy bácsival aki már 102 éves, és azt leszámítva, hogy olyan süket, mint Fásy Zsülike, semmi baja. Egy másik bácsinak pedig a kutyáját hívták Magyarnak. Szóval ez a bácsik napja volt. Ja és ennek a gyönyörűségnek a napja, amit angol órán mutattak, és azt hiszem soha nem leszek olyan szerencsés, hogy elfelejtsem...(Megtekintés CSAK saját felelősségre!)
09.19. csütörtök
Ez volt az eddig leghosszabb, és legfárasztóbb napom. És a sors fintora, hogy valószínűleg ezen a napon csináltam a legkevesebb dolgot, és pont ez fárasztott ki... Kezdődött egy dupla matekkal, amiből ugyan egy szót sem értettem, de azért igyekeztem megérteni, csak hát az iskola udvaron szaladgáló csirkék jobban lekötötték a figyelmem. Viszont ezzel egy időben ráébredtem, hogy nekem semmi közöm a matekhoz, és hogy csúnyán meg fognak húzni januárban az osztályzó vizsgán, szóval jobb lenne, ha már most elkezdenék lelkileg felkészülni erre. Holnaptól tanulok. Na de a matek óra után kezdődött csak a móka. Egy ijesztőnek tűnő dupla tesivel, de kiderült, hogy a végzősök a tesi alól is fel vannak mentve, az osztály nagy része a sorakozó után fogta magát és bement tanulni az érettségire. És az is kiderült, hogy ha esik az eső, vagy túl hideg van, akkor nem tartanak tesi órát, mert nincs termük, kint viszont csak az év kis részében tudnak lenni. Az ezután következő 3 tanóra alatt 2,5-ben nem volt tanár, megint időtöltés volt, amiből már nagyon elegem volt, mert nagyon lassan ment az idő, és már kb kiolvastam a 400 oldalas könyvemet. Szóval utána nem tudom majd mit csinálok. Viszont vége lett a napnak szerencsére. És holnap megyünk a rendőrkapitányságra, tartózkodási engedélyért. Drukkoljatok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése