A "bárcsak fel se keltem volna ma" típusú napok (a múlt hétről)

Hm. Le akartam írni, hogy mostanában egyre többször megbánom, hogy felkelek. Otthon hagyom a pénztárcám. Egy percig sem tudok koncentrálni, csak a képek miatt nézegetem a francia könyvet. Még ki sem keltem igazán az ágyból, már szétesik a fejem a fájástól. Ezt meg is próbáltam elmagyarázni tegnap, amikor közölték, hogy esküvőre megyünk, a válasz csak annyi volt, hogy majd hajat mosok, ha hazajöttünk. Hát ilyen a mi kommunikációnk. (A sztori amúgy pozitív véget ért, lásd lejjebb.)

Le akartam írni, hogy bár néha megbánom, hogy felkeltem, mégis van, hogy apró dolgok eltudják ezt felejtetni, sőt feldobják az egész napom. Egy adag frissen mosott ruha, mikor már minden másod elfogyott. Kiderül, hogy megúszod az esküvőt, helyette két lányt fotózol a csodaszép őszi erdőben, ami az otthoni őszekre emlékeztet. (Képek hamarosan!) Ugyan itt olyan gyümölcsöket kóstolsz, amikhez foghatót még sose láttál, és bár ez egy kicsit beszűkült látásmód, de el se tudtad képzelni, hogy ez megtörténhet. És talán apró dolognak tűnhet, de a legnagyobb dolog amióta itt vagyok: kaptam egy hívást. Egy nem akármilyen hívást. Egy olyan hívást, ami annyi energiát adott, hogy szinte kedvem lenne egy egész hegyet arrébb hordani. :)

Le akartam írni, hogy noha a fent említett apróságok feledtetik, hogy nem akarok felkelni, a következő pár hét eseményei miatti izgalom miatt, sokszor lefeküdni sem szeretnék. November elsején telik le az első fele az itt létünknek. Ettől teljesen függetlenül indulunk ugyan vasárnap Ankarába, de azon szoktunk viccelődni, hogy ez a jutalom, amiért ilyen sokáig bírtuk. Igazság szerint nagyon izgatott vagyok! Vasárnap indulunk, szerdán jövünk vissza, és nagyon jó kis "nyaralásnak" ígérkezik. Mivel ez egy kötelező program, amit a Comenius iroda szervezett, mindent fizetnek, a hoteltől kezdve a kaján át, az útiköltségig, szóval tényleg nyaralunk! És alig, hogy hazajöttünk, november 10-én lesz Atatürk halálának évfordulója, ami hatalmas banzáj lesz! (Nem mellékesen ma pedig a Köztársaság Kikiáltásának napja van, ami szintén hatalmas banzáj, ám nekem más miatt ünnep a mai nap. Lásd: következő bejegyzések egyike!)

Le akartam írni.