Journée française és hol szavazunk, hol sütögetünk

Hétfő. Egy egészen meglepően mozgalmas, és kicsit sem fáradt hétfő! Általában a végtelenségig húzom az ágyból kikelést, ma úgy gondoltam, hogy inkább megelőzöm az agyhalottságot, kikászálódtam, kinyitottam az A2-es angol könyvet és megoldottam néhány feladatot agy beindítónak. És bejött! Egész állónap franciát tanultam! A tankönyv első oldalától az utolsóig kiszótáraztam az összes szót, amit nem tudtam, így amikor haza megyek, igaz, hogy semmilyen mondatot nem tudok majd összerakni, mert persze a nyelvtant elfelejtettem/lemaradtam róla, viszont jó nagy szókinccsel a fejemben nem fogok tudni egy mondatot se, ami azért egy biztató állapot, valljuk be!

Egyetlen egy alkalommal szakítottam csak meg ezt a folyamatot, amikor elmentem szavazni! Bizony. Pénteken reggel kihirdették, hogy diákelnök választás lesz, gyorsan elő is állt 5 jelölt, bemutatkoztak, elmondtak pár mondatot. A nap folyamán végig járták az osztályokat, mindenhol beszédet tartva, majd a tanítás után egymásnak is kérdéseket tettek fel. Menő. Majd hétfőn eljött a nap! Felsorakoztunk a könyvtár előtti folyosón, kaptunk egy cetlit a jelöltek nevével és fényképével, ha sorra kerültél, bementél a könyvtárba, és odapecsételted az 'Evet' (Igen) szót a választottad rublikájába, összehajtottad, bedobtad a szavazatos dobozba, és aláírásoddal igazoltad, hogy szavaztál. Nagyon menő. Teljesen megfontolt állampolgárnak éreztem magam.
Délután sem unatkoztam, az angol tanárnő áthívott magához sütni-főzni. Azon felül, hogy megtanultam két isteni, és meglepően egyszerű finomságot (helva, simit), az egész estét volt szerencsém tényleg családias hangulatban tölteni, olyanokkal, akikkel tényleg tudtam beszélgetni. Még az elsős kislányuk is majdnem folyékonyan beszél angolul, és miután megnézte angolul az Aladdint, játszottunk. Órákig. A végén nem is akart hazaengedni. De megbeszéltük, hogy a jövő héten folytatjuk a kiképzésemet.